A Raiffeisen ESG Vegyes Alapok Alapja három különböző deviza sorozatban érhető el, így a forint mellett az euró és dollár megtakarítások elhelyezésére is alkalmas.

Az alap Ismétlődő Befektetésként is elérhető, amely lehetőséget biztosít egy Ön által meghatározott összeg havi vagy negyedéves rendszerességgel történő automatikus befektetésére. Ismétlődő befektetéssel Önnek nem kell a piacra lépés megfelelő időpontját kiválasztania. A kevésbé vonzó időszakokban Ön több befektetési egységet tud vásárolni a pénzéből, amelyből a jövedelmező időszakban duplán profitálhat. Egyrészt az Ön befektetésének átlagára alacsonyabb lesz, másrészt megkímélte magát az aggodalomtól, hogy a változó körülmények között a legjobb befektetési pillanatot megtalálja.

Bővebb információért kattintson ide! (Raiffeisen Ismétlődő Befektetés)

Az alap befektetési jegyei bármelyik forgalmazási napon megvásárolhatóak, vagy visszaválthatóak a Raiffeisen Bank fiókhálózatában és a Raiffeisen Internetbankon keresztül.

I.    Összefoglaló

Tekintve, hogy a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. („Alapkezelő”) által kezelt Raiffeisen ESG Vegyes Alapok Alapja („Alap”) befektetési alap alapok alapja formában működik, és az a befektetési alap, amelybe az Alapkezelő a Kezelési Szabályzat 21. pontja alapján az Alap eszközeinek akár 100 százalékát is fektetheti (Raiffeisen Sustainable Mix, ISIN: AT0000A1TWL9, „mögöttes alap”) az Alap portfóliójának domináns elemét képviseli (a minimum arány 80%, a megcélzott arány 90%),  illetve az Alap azon befektetései - mind az Alap szintjén, mind pedig a mögöttes alapon keresztül -, amelyek nem illeszkednek a környezeti vagy társadalmi jellemzőkhöz, azok látra szóló vagy lekötött betétek, állampapírok és egyéb likvid és kamatozó eszközök, amiket az Alapkezelő likviditáskezelésre használ, illetve adott esetben deviza kockázat kezelésre szolgáló származtatott eszközök, az Alap környezeti és társadalmi jellemzői megegyeznek a mögöttes Raiffeisen Sustainable Mix alap jellemzőivel.

A befektetés során a mögöttes alap és a fentiekből következően az Alap is figyelembe veszi a környezeti és társadalmi jellemzőket az SFDR rendelet alapján.

A mögöttes alap és a fentiekből következően az Alap is elsősorban környezeti és társadalmi jellemzőkre fókuszál, de nem rendelkezik fenntartható befektetési célkitűzéssel.
A mögöttes alap a befektetési döntéshozatali folyamat során figyelembe veszi a környezeti és társadalmi jellemzőket, különösen az éghajlatváltozást, a természeti tőkét és biodiverzitást, a környezet szennyezést és pazarlást, a környezetjavítási lehetőségeket (például zöld technológiák és megújuló energia), az emberi erőforrásokat, a termékfelelősséget és -biztonságot, az érdekeltekkel való kapcsolatokat és társadalmi fejlődési lehetőségeket (például az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés). A jó vállalatirányítás, valamint vállalkozói magatartás és üzleti etika (általános "jó kormányzás") minden esetben előfeltétele egy befektetésnek. A mögöttes alap és az Alap sem rendelkezik befektetési korlátozással konkrét környezeti vagy társadalmi jellemzők tekintetében. 

Az Alap működési tevékenysége során az SFDR 8. cikk szerinti pénzügyi termék, mert környezeti és társadalmi jellemzőket mozdít elő, és a befektetési célból kiválasztott vállalkozások helyes vállalatirányítási gyakorlatot követnek. A környezeti vagy társadalmi jellemzők eléréséhez referenciaérték nem került meghatározásra sem a mögöttes alap, sem az Alap szintjén.

Az ESG („környezeti”, „társadalmi”, „vállalat irányítási”) tekintetében a mögöttes alap befektetési stratégiája kötelező érvényű „negatív kritériumokat”, átfogó fenntarthatósági elemzést, valamint olyan portfóliók kialakítását célozza meg, melyek az ESG osztályozás (ESG rating) és az ESG Momentum (az osztályozás változása irányának) figyelembevételével valósulnak meg. Különös jelentőséggel bír a vállalat minősége és az üzleti modellje a befektetési döntés során. A fenntarthatóság szintje és a vállalat fundamentumainak erőssége kulcsfontosságúak egy befektetéshez.

A fenntartható befektetések minimális aránya a mögöttes alap esetében 51%. A 90%-os megcélzott befektetési arány alapján az Alap ugyanezen aránya 45,9%.
A fenntarthatósági mutató (lásd „Környezeti vagy társadalmi jellemzőkre vonatkozó módszertan” pont) alakulása minden pénzügyi év végén ellenőrzésre kerül, aminek eredménye a mögöttes alap éves jelentésében közzétételre kerül. A belső limitrendszer részeként az MSCI ESG Score folyamatos nyomon követése és ellenőrzése történik meg a környezeti és társadalmi jellemzők alkalmazása tekintetében meghatározott határértékek alapján. A meghatározott negatív kritériumok a belső limitrendszer részeként naponta ellenőrzésre kerülnek.

A mögöttes alap alapkezelője (Raiffeisen Kapitalanlage-Gesellschaft m.b.H., angol neve: Raiffeisen Capital Management, „RCM”) az MSCI ESG Research Inc. és az Institutional Shareholder Services adatait használja kockázatkezelési célokra, a negatív kritériumok felülvizsgálatára, viták értékelésére, az uniós taxonómiára, valamint a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt legfőbb káros hatásokra vonatkozó minősítésekre. Az adatszolgáltatóktól szerzett adatok minőségbiztosított folyamat során kerülnek be az RCM rendszereibe havi szinten. 

Az adatok minőségét az importált fájlok és azok hitelességének rendszeres ellenőrzése biztosítja. A vállalatok adatszolgáltatása részben korlátozott, ezért az adatszolgáltatóknak rendszeresen értékelniük kell az adatpontokat, a lefedettség és a módszertan pedig folyamatosan javul. 

A megalapozott módszereknek és a befektetési univerzum magas fokú lefedettségének köszönhetően a mögöttes alap által kitűzött környezeti vagy társadalmi jellemzők teljesítését a módszerek és adatforrások korlátai nem veszélyeztetik. Összességében az adatszolgáltatók által nyújtott lefedettség a befektetési univerzum méretéhez képest igen magas. Az RCM bizonyos menedzsment folyamatai esetében minimális lefedettségi szintek kerültek meghatározásra, amelyeket azonban a tényleges lefedettségi szintek jellemzően jelentősen meghaladnak.

A befektetési alapok működését szabályozó osztrák jogszabályok értelmében az RCM-nek, a hazai jogszabályok alapján pedig az Alapkezelőnek különös figyelmet kell fordítania a befektetések kiválasztása, valamint azok folyamatos nyomon követése során a befektetők érdekeinek és a piac integritásának védelme érdekében.  A mögöttes alap és az Alap befektetései is folyamatosan ellenőrzésre kerülnek az alapján, hogy azok mennyire igazodnak a mögöttes alap/Alap kezelési szabályzatában meghatározottakhoz. Ugyanígy folyamatosan ellenőrzésre kerülnek a környezeti és/vagy társadalmi jellemzők figyelembevétele és a fenntarthatósági kockázatok. Ezen túlmenően a kezelési szabályzat betartását a befektetések során a letétkezelő bank, az éves audit során pedig a könyvvizsgáló folyamatosan külsőleg ellenőrzi mind a mögöttes alap, mind az Alap szintjén.

Az RCM aktívan együttműködik a cégekkel annak érdekében, hogy ügyfelei érdekeit a lehető legjobban védje. Az RCM szerepvállalási politikájával kapcsolatos további információk, beleértve a szavazati jogok gyakorlásának elvei, valamint az éves szerepvállalási politika megtalálható a www.rcm.at vagy www.rcm-international.com weboldalon, a Rólunk / Vállalatirányítás alatt.

A mögöttes alap és az Alap sem rendelkezik referenciaértékkel a környezeti és társadalmi jellemzők elérésének mérése tekintetében.

II.    A fenntartható befektetési célkitűzés hiánya

Az Alap előmozdít környezeti jellemzőket, de nem rendelkezik fenntartható befektetési célkitűzéssel.

A mögöttes alap Környezeti/Társadalmi (E/S) jellemzőket mozdít elő, és bár nem rendelkezik fenntartható befektetési célkitűzéssel, a befektetések legalább 51%-a olyan fenntartható befektetésekbe történik, amelyek környezeti célkitűzéseket szolgálnak olyan gazdasági tevékenységekben, amelyek nem minősülnek környezetileg fenntarthatónak az uniós taxonómia alapján, és/vagy amelyek társadalmi célkitűzéssel rendelkeznek. A 90%-os megcélzott befektetési arány alapján az Alap ugyanezen aránya 45,9%.

Hogyan nem okoznak jelentős káros hatást a mögöttes alap által részben megvalósítani kívánt fenntartható befektetések egyetlen környezeti vagy társadalmi fenntartható befektetési célnak sem?

A környezeti vagy társadalmi fenntartható befektetési célkitűzésre gyakorolt jelentős káros hatások elkerülése érdekében olyan értékpapírok, amelyek sértik az RCM által erre a célra meghatározott negatív kritériumokat, és amelyek környezetvédelmi és társadalmi célokhoz kapcsolódnak (például szén kitermelése és felhasználása, munkajogok megsértése, emberi jogsértések és korrupció) nem minősülnek fenntartható befektetésnek. A negatív kritériumok kezelésének részletei a „IV. Befektetési stratégia” pont alatt találhatók.

Hogyan veszik figyelembe a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásokra vonatkozó mutatókat?

A befektetési döntések fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásainak figyelembevétele a IV. pontban meghatározott negatív kritériumokon, az ESG-elemzéseknek a befektetési folyamatba történő integrálásán (ESG Scores) és az értékpapír kiválasztáson (pozitív kritériumok) keresztül történik.  A negatív kritériumok a vitatott szektorokat és gyakorlatokat célozzák meg, így képezve az etikai pozicionálás alapját. Emellett hozzájárulnak a hírnévkockázatok megelőzéséhez. A pozitív kritériumok alkalmazása magában foglalja a vállalatok abszolút és relatív értékelését az érdekelt felekkel (stakeholders) kapcsolatos adatok tekintetében, például a munkavállalókra, a társadalomra, a beszállítókra, az üzleti etikára és a környezetre vonatkozóan, valamint az országok abszolút és relatív értékelését olyan tényezők fenntartható fejlődése tekintetében, mint például a politikai rendszer, az emberi jogok, a társadalmi struktúrák, a környezeti erőforrások és az éghajlatváltozási politika.

Ezenkívül a részvényesi szerepvállalás eszközét is alkalmazzák a vállalatokkal folytatott vállalati párbeszéd és különösen a szavazati jogok gyakorlása formájában, hogy csökkentsék a kedvezőtlen fenntarthatósági hatásokat. Ezek a részvényesi szerepvállalási tevékenységek attól függetlenül kerülnek végrehajtásra, hogy van-e konkrét befektetés az adott vállalatban. 

Az alábbi táblázat áttekintést nyújt a mögöttes alap alapkezelője által alkalmazott, a befektetési folyamat különböző lépéseiben figyelembe vett, az SFDR I. mellékletének 1. sz. táblázatában szereplő  káros hatásokra vonatkozó mutatókról:

További elemzés céljából a PAI-k abszolút, relatív vagy bináris alapon kerülnek rangsorolásra és a fenntartható befektetési univerzumon vagy az adott szektoron belüli besorolásra (lásd az alábbi táblázatot).

* Bizonyos esetekben a PAI nem numerikusan fejezhető ki, hanem kritériumok teljesítésére utal, amely esetekben csak igen vagy nem válasz adható

Azon kibocsátókat, amelyek a fenti mutatók alapján negatív kivételeknek számítanak, a fenntarthatósági iroda az alapkezelőkkel együtt részletes elemzésnek veti alá. A következő lépésben a releváns eseteket az igazgatóság képviselői, az alapkezelés és a vállalati felelősségvállalási osztály elé terjesztik végső döntésre. A lehetséges döntések közé tartozik a célvállalattal való párbeszéd kezdeményezése vagy intenzívebbé tétele, a vállalat befektetési univerzumból ezt követően történő kizárása, vagy a befektetés fenntartása. Nem tartozik a lehetséges döntések közé az érintett befektetéssel szemben vállalt kitettség csökkentése (korlátozása).

Hogyan igazodnak a fenntartható befektetések az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveihez és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekhez?

A befektetési stratégia fejezetben felsorolt pozitív és negatív kritériumok lefedik az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveinek minden vonatkozását (például a környezetpusztítás, a korrupció és az emberi jogok megsértésének elkerülését, valamint az alapvető ILO munkaügyi normák betartását). A mögöttes alap alapkezelője folyamatosan figyelemmel kíséri a különböző információs csatornákat, így a médiát és a kutató/elemző ügynökségeket, hogy megállapítsa, hogy a befektetéseket övezik-e komoly viták.

Ezen túlmenően, a mögöttes alap eszközeit egy elismert ESG-elemzés szolgáltató szűrési eszközével értékelik az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveinek esetleges megsértése szempontjából. Az a vállalat, amely nem felel meg az OECD multinacionális vállalatokra vonatkozó iránymutatásainak, nem része a befektetési univerzumnak. Feltételezhető, hogy jogsértésről van szó, ha egy vállalat részt vesz egy vagy több vitatott incidensben, amelyekben hiteles állítások merültek fel arra vonatkozóan, hogy a vállalat vagy annak vezetése a globális szabványok megsértésével lényeges és jelentős kiterjedésű kárt okozott.

III.    A pénzügyi termék környezeti vagy társadalmi jellemzői

Az Alap működési tevékenysége során az SFDR 8. cikk szerinti pénzügyi termék, mert környezeti és társadalmi jellemzőket mozdít elő és a befektetési célból kiválasztott vállalkozások helyes vállalatirányítási gyakorlatot követnek.

Tekintve, hogy az Alap alapok alapja formában működik, és az a mögöttes befektetési alap, amelybe az Alapkezelő a Kezelési Szabályzat 21. pontja alapján az Alap eszközeinek akár 100 százalékát is fektetheti (Raiffeisen Sustainable Mix) az Alap portfóliójának domináns elemét képviseli (a minimális arány 80%, a megcélzott arány 90%),  illetve az Alap azon befektetései - mind az Alap szintjén, mind pedig a mögöttes alapon keresztül -, amelyek nem illeszkednek a környezeti vagy társadalmi jellemzőkhöz, azok látra szóló vagy lekötött betétek, állampapírok és egyéb likvid és kamatozó eszközök, amiket az Alapkezelő likviditáskezelésre használ, illetve adott esetben deviza kockázat kezelésre szolgáló származtatott eszközök, az Alap környezeti és társadalmi jellemzői megegyeznek a mögöttes alap jellemzőivel.

A mögöttes alap a befektetési döntéshozatali folyamat során figyelembe veszi a környezeti és társadalmi jellemzőket, különösen az éghajlatváltozást, a természeti tőkét és biodiverzitást, a környezet szennyezést és pazarlást, a környezetjavítási lehetőségeket (például zöld technológiák és megújuló energia), az emberi erőforrásokat, a termékfelelősséget és -biztonságot, az érdekeltekkel való kapcsolatokat és társadalmi fejlesztési lehetőségeket (például az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés). A jó vállalatirányítás, valamint vállalkozói magatartás és üzleti etikusság (összefoglalva "jó kormányzás") minden esetben előfeltétele egy befektetésnek. A mögöttes alap nem rendelkezik korlátozással konkrét környezeti vagy társadalmi jellemzők tekintetében.
 

IV.    Befektetési stratégia

Az Alap befektetési célja, hogy egy olyan, vegyesen részvényekből és kamatozó eszközökből álló portfólió teljesítményét közvetítse alapok alapja konstrukción keresztül a Befektetési jegy tulajdonosok felé, ahol a kiválasztott részvények és kötvények megfelelnek szigorú ESG kritériumoknak.

Az Alap döntően olyan befektetési alapok befektetési jegyeit vásárolhatja, amelyek tőkéjüket kizárólag olyan értékpapírokba és/vagy pénzpiaci instrumentumokba fektetik, amelyek kibocsátói környezeti, társadalmi, és etikai szempontokat figyelembe véve megfelelnek szigorú követelményeknek. Az Alapkezelő kifejezett célja olyan befektetési alapok kiválasztása, amelyek megfelelnek az SFDR-rendelet 8. cikkelye alá tartozó rendelkezéseknek.

Az Alapkezelő, a Kezelési Szabályzat ellentétes tartalmú módosításáig a Likvid és származtatott eszközökön, illetve egyéb állampapírokon felül, minimum 80%-os arányban kizárólag az alábbi kollektív befektetési értékpapírba fekteti az Alap tőkéjét: Raiffeisen Sustainable Mix alap (ISIN kód: AT0000A1TWL9).

Ebben a tekintetben az Alapkezelő az Alapot passzívan kezeli. Az Alapkezelő ezen kollektív befektetési értékpapírnak az Alap portfólióján belüli arányát a Kezelési Szabályzat 14. pontjában bemutatott keretek között azonban aktívan változtathatja, azzal, hogy a fent megnevezett befektetési alap célsúlya 90%.

A fent megnevezett mögöttes alap befektetési stratégiája:

A fenntarthatóság képviselete a befektetési folyamatban a mögöttes alap szintjén a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) kritériumok következetes integrálásával biztosított. Ide tartoznak a gazdasági tényezők mellett olyan hagyományos kritériumok is, mint a jövedelmezőség, a likviditás és a biztonság, de a környezeti és társadalmi tényezők és a (jó) vállalatirányítás is, amelyek mind beépülnek az alábbi befektetési folyamatba. A fenntartható alapok felelős, aktív kezelése érdekében mindhárom elem – az elkerülés, a támogatás és mindenekelőtt a befolyásolás – egyesítése szükséges. 

1. Elkerülés és felelősségvállalás: negatív kritériumok az ellentmondásos szektorok és/vagy vállalatok és országok (államok) kizárására, amelyek megsértik a megállapított kritériumokat.
2. A fenntarthatóság támogatása és erősítése vállalatok értékeléséhez és értékpapírjaik kiválasztásához (kategória legjobbja stratégia) szükséges ESG elemzések befektetési folyamatba történő integrálásával (ESG-pontszámok meghatározása). Hasonló módon országok (államok), mint hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátói értékelése és kiválasztása.
3. Befolyásolás és hatás kifejtés: „Elköteleződés” a felelős és fenntartható befektetési politika szerves részeként a vállalati párbeszéd kezdeményezésével, és különösen a szavazati jogok gyakorlásával. Mindhárom elem – az elkerülés, a támogatás és mindenekelőtt a befolyásolás – egyesítése szükséges a fenntartható/ESG alapok felelős és aktív kezeléséhez.

A fenntarthatóság három pillére, amely minden befektetési döntés alapját képezi, a környezeti (E), a társadalmi (S) és a felelős vállalatirányítás (G) kifejezéseket jelenti. Ezek a szempontok a befektetési folyamat különböző szintjein jelennek meg, összekapcsolva a hagyományos pénzügyi elemzést az ESG elemzéssel.

Az RCM által követett integrált befektetési folyamat belsö és külső adatkra és információkra épülő elemzéssel kezdődik. A befektetési stratégia központi eleme az alapkezelő által belső és külső ESG adatok alapján kidolgozott vállalati és szuverén ESG mutató.

A Raiffeisen ESG mutató első pillére részvények esetében az úgynevezett "Zukunfts-Themen" -hez kapcsolódó belső értékelésekre összpontosít, amelyek az ágazatok és alágazatok fenntarthatósági szempontból való potenciáljának értékelését tükrözik. Jelenleg a Zukunfts-Themen kifejezetten magában foglalja az energetikát, infrastruktúrát, nyersanyagokat, technológiát, egészségügyet/táplálkozást/jólétet, körforgásos gazdaságot és mobilitást.

Országok (kormányok) értékelésének céljából az RCM kidolgozta a Raiffeisen szuverén mutatót. Különböző témákat azonosítottak a számításához, amelyek leírják az államok fenntarthatósági szintjét mind a jogszabályaikban, mind a környezethez és az állampolgárokhoz való viszonyukban. A számítási modellben ezeket a témákat úgynevezett faktorok képviselik, és minden faktort besorolnak a környezet, a társadalom vagy a kormányzás kategóriájába, valamint hozzárednelik valamelyik  alkategóriához: biodiverzitás, éghajlatváltozás mérséklése, erőforrások, környezetvédelem, alapvető szükségletek, igazságosság, humántőke, elégedettség, intézmények, politika, pénzügyek és átláthatóság. A számításba külső kutatási szolgáltatók adatait is belefoglalják.
 

Az ESG vállalati értékelés kiszámítása a befektetési folyamat második pillére. Ez magában foglalja a külső partnerektől származó különböző ESG pontszámokat, beleértve az érintett felek (stakeholders) értékelését, az ESG kockázatok értékelését, a vállalatirányítás értékelését, a vitás ügyek értékelését és az SDG értékelést (az SDG-k az ENSZ fenntartható fejlődési céljai, amelyeket 193 ország egyhangúlag elfogadott és amelyeket az Osztrák Szövetségi Kormány is implementált), valamint az RCM által meghatározott negatív kritériumok szerinti értékelést. Ezen elemzési szinten történik a teljes befektetési univerzum előzetes meghatározása.

A fenntarthatóság szempontjából ebben az univerzumban egyetlen vállalat/kibocsátó sem sértheti meg az RCM által meghatározott negatív kritériumokat, a vitatott ágazatokba és gyakorlatokba történő befektetések elkerülése érdekében. Ezek a negatív kritériumok folyamatosan felülvizsgálatra kerülnek, az új információk és a piaci fejlemények alapján módosíthatók vagy igazíthatók.A negatív kritériumok háttere többféle lehet. Konkrétan az RCM  a környezettel kapcsolatos, társadalmi vagy társadalmilag motivált, a vállalatirányításhoz kapcsolódó, vagy a „függőség” témájához, valamint a természetes élet megőrzéséhez és méltóságához kapcsolódó (egyszerűen "természetes élet" témaként említett) negatív kritériumokat különbözteti meg. Ezek a kritériumok a botrányok és ezzel összefüggően az árfolyamokra gyakorolt potenciálisan negatív hatások elkerülését is szolgálják.A negatív kritériumok nem feltétlenül jelentik egy ágazat vagy egy üzleti gyakorlat teljes kizárását. Egyes esetekben a küszöbértékek a jelentőség figyelembevételével kerülnek meghatározásra.

Néhány említett negatív kritériumot jellemzően csak egy esemény bekövetkezése után fedeznek fel (például a mérlegadatok manipulálásának vádjai), ezért ezek segítik a jövőbeli viselkedés becslését a befektetési döntés meghozatalakor.

A vállalati ESG elemzés harmadik pillére az elkötelezettségi értékelés, amely három dimenzió kombinációjából áll:

• az elkötelezettség intenzitása és formája,
• a kommunikáció 

Ez a vállalat hajlandóságát értékeli az RCM  által felvetett kérdések megválaszolására, a kommunikáció gyakoriságát, valamint a kérdésekre adott válaszok gyorsaságát és időszerűségét.

• az elkötelezettség hatása

Ez a vállalat elkötelezettségi céljainak megvalósításának értékelése.

Ha az elkötelezettség értékelési folyamat során reputációs kockázatok merülnek fel, az érintett vállalat kizárásra kerül a befektetési univerzumból. Ha az elköteleződés még nem történt meg, a vállalat semleges minősítést kap. 

A "zöld út" végén a kiválasztott vállalatokból és államokból, a fent említett elemzések alapján, figyelembe véve az ESG mutatót, annak fejlődését (ESG momentum) és a vállalati/kibocsátói fundamentumokat, egy széles körben diverzifikált portfólió kerül összeállításra. A fenntarthatóság magas foka és az erős pénzügyi fundamentumok kulcsfontosságúak a befektetési döntés szempontjából.

Befektetések más befektetési alapokba: csak olyan befektetési alapok jegyei vásárolhatók, amelyek figyelembe veszik a fenntarthatósági kritériumokat vagy fenntartható befektetést folytatnak (az EU 2019/2088 rendelet 8. és 9. cikke szerinti befektetési alapok).

A befektetési stratégia mely kötelező elemei biztosítják, hogy a kiválasztott befektetések a mögöttes alap által előmozdított egyes környezeti vagy társadalmi jellemzők elérését szolgálják?

Az RCM a mögöttes alapra vonatkozóan az alábbi kizárási politikát alkalmazza:

Azok a származékos eszközök, amelyek lehetővé tehetik vagy támogathatják az élelmiszer-alapanyagokkal kapcsolatos spekulatív ügyleteket, teljes mértékben ki vannak zárva a mögöttes alap befektetései közül.

Az RCM elkötelezett a vitatott fegyverek kizárása mellett. Az olyan fegyverrendszerekbe történő befektetések, mint a kazettás bombák, vegyi vagy biológiai fegyverek, nukleáris fegyverek és uránium lőszerek, aknák és foszfor lőszerek, minden portfólióból kizárásra kerülnek.

A mögöttes alap kezelője eltökélt abban, hogy 2030-ig teljesen kivonja magát a szénipar finanszírozásából. Ide tartozik minden olyan egyébként befektetési célú társaság, amely a szénbányászat, a szénfeldolgozás, a széntüzelés (elektromos vagy hőenergia előállítására), a szénszállítás és egyéb infrastruktúra területén aktív. A fenntartható befektetési folyamatban semmiféle széntermelésbe történő befektetés nem megengedett.

Az RCM a befektetési célból vizsgált társaságok szénnel kapcsolatos tevékenységének bevétel-részesedését tekinti megfelelő mutatónak a szénbányászati vállalatok fokozatos kizárásához. Az alábbi táblázat bemutatja az RCM által 2025-ig elfogadott szénbefektetési kilépési útvonalát. Az útvonal két szakaszt határoz meg:

Az RCM a negatív kritériumok értékelését kvantitatív vagy kvalitatív módon végzi. A kvantitatív megközelítésben jellemzően egy küszöbérték kerül meghatározásra, de vannak esetek, amikor zéró tolerancia kerül alkalmazásra az adott kritériummal kapcsolatban. Ha a kritérium bináris, az adott kritérium teljesülésének vagy nem teljesülésének vizsgálata történik. A kvalitatív megközelelítés általában egy, az adott kritériumra vonatkozó konkrét eset vagy visszaélés súlyosságának megítélését jelenti.

A negatív kritériumok vállalatok általi, nem nyilvánvaló megsértése esetén, mint például a munkajog mérsékelt megsértése vagy korrupciós esetek, az RCM úgynevezett szerepvállalási folyamatot kezdeményez a társasággal. Ennek során megvizsgálják, hogy a vállalat hogyan reagál az esetre, és milyen óvintézkedéseket tesz a jövőben. Ezt követően az RCM dönt arról, hogy megtartja-e a pozíciót az alapban, vagy értékesíti.

Súlyos jogsértések esetén az értékpapírokat az RCM - saját belátása alapján - 14 napon belül értékesíti. 

A mögöttes alap által alkalmazott negatív kritériumok (és az alkalmazott értékelési módszer) vállalatok esetében:

Környezeti negatív kritériumok ("E")

• Szén: termelés, bányászat, feldolgozás és felhasználás, valamint egyéb kapcsolódó szolgáltatások – lásd fent
• Olaj- és gázkitermelés (beleértve a nagy mennyiségű repesztést és az olajhomok kitermelését) – kvantitatív értékelés alapján
• Atomenergia: atomenergia- és urántermelők; nukleáris energiatermeléssel kapcsolatos szolgáltatások - lásd fent
• A környezet nagyfokú pusztítása – kvalitatív értékelés alapján

Társadalmi negatív kritériumok ("S")

• Az emberi jogok megsértése - kvalitatív értékelés alapján
• Munkaügyi törvények megsértése (a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet jegyzőkönyve szerint) - kvalitatív értékelés alapján
• Gyermekmunka alkalmazása - kvalitatív értékelés alapján

Vállalatirányítási negatív kritériumok ("G")

• Korrupció - kvalitatív értékelés alapján
• Mérlegmanipuláció - kvalitatív értékelés alapján
• Az Egyesült Nemzetek Szervezete Globális Megállapodás (United Nations Global Compact) kritériumainak megsértése - kvalitatív értékelés alapján

Negatív kritériumok a „függőségek” témával kapcsolatban

• Alkohol: magas alkoholtartalmú italok gyártói – kvantitatív értékelés alapján
• Szerencsejáték: a különösen vitatott formái – kvantitatív értékelés alapján
• Dohány: végtermékek előállítói – kvantitatív értékelés alapján

A „természetes élet” témához kapcsolódó negatív kritériumok

• Abortusz: gyógyszergyárak és klinikák – bináris és kvantitatív értékelés alapján
• Embriókutatás - bináris
• Zöld géntechnológia: termelők - kvantitatív értékelés alapján
• Pornográfia: előállítók – kvantitatív értékelés alapján
• Állatkísérletek (kivéve, ha azt törvény írja elő) - bináris
• Haditechnikai eszközök: fegyverek (rendszerek) és tiltott fegyverek gyártói; hagyományos fegyverek kereskedői, egyéb haditechnikai eszközök gyártói; tiltott fegyverek kereskedői – lásd fent
   

A mögöttes alap által alkalmazott negatív kritériumok (és az alkalmazott értékelési módszer) országok – mint állampapírok kibocsátói – esetében:

Környezeti negatív kritériumok ("E")

• Az éghajlatváltozásról szóló párizsi megállapodás ratifikálása (Paris Agreement on Climate Change) - bináris
• Az atomenergia, mint meghatározó energiaforrás - kvantitatív értékelés alapján
• A biológiai sokféleségről szóló egyezmény (Convention on Biological Diversity) megsértése - bináris

Társadalmi negatív kritériumok ("S")

• Tekintélyelvű rendszerek, országok, amelyek nem szabadok (Freedom House osztályozása szerint) - kvalitatív értékelés alapján
• Lényegesen kedvezőtlen munkakörülmények: különösen a minimálbérrel, a munkaidővel, a biztonsággal és az egészségügyi ellátással kapcsolatban - kvalitatív értékelés alapján
• Masszív diszkrimináció, a jogi és társadalmi egyenlőség masszív korlátozása - kvalitatív értékelés alapján
• A gyermekmunka széles körű alkalmazása - kvalitatív értékelés alapján
• Az emberi jogok súlyos megsértése: súlyos korlátozások, például politikai despotizmus, kínzás, a magánélet megsértése, a szabad mozgás korlátozása - kvalitatív értékelés alapján

A sajtó- és médiaszabadság súlyos megsértése - kvalitatív értékelés alapján

• Irányítási negatív kritériumok ("G")
• A pénzmosással kapcsolatos együttműködés hiánya: a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) pénzmosással foglalkozó pénzügyi akciócsoportja szerint - kvalitatív értékelés alapján
• Korrupció: a Transparency International korrupciós indexének figyelembevételével - kvalitatív értékelés alapján

A „természetes élet” témához kapcsolódó negatív kritériumok

• Különösen magas védelmi költségvetés (a GDP 4%-át meghaladó) - kvantitatív értékelés alapján
• Nukleáris fegyverek birtoklása - bináris
• Halálbüntetés: ahol az Amnesty International szerint még nem szüntették meg teljesen - bináris

Milyen politikákat alkalmaznak a befektetést befogadó vállalkozások helyes vállalatirányítási gyakorlatainak értékelésére?

Az Alap stratégiája alapján a befektetést befogadó vállalkozások helyes vállalatirányítási gyakorlatainak értékelése csak a mögöttes alap szintjén valósul meg.

A mögöttes alapra vonatkozóan a befektetési döntéshozatali folyamatban a helyes vállalatirányítás a negatív kritériumok alkalmazásával, a vállalatok értékelésére használt ESG-elemzéseknek a befektetési folyamatba történő integrálásával (ESG-pontszámok) és végső soron az egyedi értékpapír kiválasztás (best-in-class megközelítés) alkalmazásával kerül értékelésre. Ezen felül az RCM folyamatosan nyomon követi az alap irányítással kapcsolatos pontszámát.
 

V.    A befektetések aránya

Milyen eszközallokációt terveznek ehhez a pénzügyi termékhez?

A mögöttes alap minimális részaránya 80%, megcélzott részaránya 90% az Alapban. Az Alapkezelő ezen felül likviditási célú eszközöket tart az Alapban.

Azok az értékpapírok, amelyekbe a mögöttes alap befektet, megfelelnek a befektetési stratégiát tárgyaló pontban leírt elveknek. A Raiffeisen Sustainable Mix alapolyan vegyes befektetési alap, amely befektetéseivel mérsékelt tőkenövekedés elérésére törekszik. Az alap csak konkrét értékpapírokba fektet (azaz nem fektet befektetési alapok befektetési jegyeibe, derivatív instrumentumokba és  látra szóló vagy lekötött betétekbe sem), eszközeit kizárólag olyan értékpapírokba és/vagy pénzpiaci instrumentumokba fekteti, amelyek kibocsátói a társadalmi, környezeti és etikai szempontokat figyelembe véve megfelelnek a fenntarthatósági követelményeknek. Nem eszközöl befektetéseket például a fegyvergyártásba vagy a zöld/növényi géntechnológiába, továbbá olyan vállalatokba sem, melyek megsértik a munka- vagy emberjogi törvényeket, vagy amelyek bevételeiket széntermelésből vagy szénbányászatból szerzik, illetve jelentős bevételt szénfeldolgozásból, szénfelhasználásból vagy más szénhez kapcsolódó szolgáltatásokból nyernek. Továbbá kizárásra kerülnek azok a vállalatok, amelyek jelentős alkatrészeket gyártanak a "tiltott" fegyverek (pl. kazettás bombák, vegyi fegyverek, aknák) területén, vagy amelyek vállalatirányítása nem felel meg egy bizonyos minőségi szintnek. 

A mögöttes alap vagyonának legalább 51%-át közvetlenül olyan vállalatok részvényeibe (vagy a részvényekkel egyenértékű értékpapírjaiba) fekteti, amelyek székhelye vagy tevékenységének központja Észak-Amerikában, Európában vagy Ázsiában van és/vagy olyan kötvényeket vásárol, amelyek kibocsátóinak székhelye Észak-Amerikában, Európában vagy Ázsiában van. Az alap tőkéjének legalább 25%-át közvetlenül részvényekbe fekteti. Az alapban szereplő kötvények és pénzpiaci instrumentumok kibocsátói többek között államok, nemzetek fölött álló kibocsátók és/vagy vállalatok lehetnek. Az alapban aktív alapkezelés folyik, benchmark meghatározására nem került sor.

Az (EU) 2020/852 (Taxonómia) rendelet szerinti kötelező tájékoztatás:

A taxonómiai szabályozás értelmében a környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységekbe történő befektetések minimális aránya 0% a mögöttes alap szintjén. 

A jelentős károkozás elkerülését célzó elv kizárólag a mögöttes alap által eszközölt azon befektetésekre vonatkozik, amelyek figyelembe veszik a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat. A mögöttes alap által eszközölt többi befektetés nem veszi figyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.

VI.    Környezeti és társadalmi jellemzők nyomon követése

Milyen fenntarthatósági mutatókat alkalmaznak annak mérésére, hogy mennyire sikerül elérni a mögöttes alap által előmozdított egyes környezeti és társadalmi jellemzőket?
A Raiffeisen ESG mutatót az RCM belső fenntarthatósági mutatóként használja. Az RCM folyamatosan elemzi a vállalatokat és az államokat belső és külső elemzési források segítségével. Ennek a fenntarthatósági elemzésnek az eredményeit egy az ESG-kockázatértékelést magába foglaló átfogó ESG-értékeléssel kombinálja az úgynevezett Raiffeisen ESG mutató előállítása érdekében. A Raiffeisen ESG mutató egy 0-tól 100-ig terjedő skálán méri a befektetéseket. Az értékelés kiterjed az érintett szektorokra is.
Egy gazdasági tevékenység fenntarthatósága a belső Raiffeisen vállalati ESG mutató alapján kerül értékelésre. Ez a mutató a következő adatszolgáltatóktól származó fenntarthatósági értékeléseket egyesíti:

• ISS ESG Corporate Rating
• MSCI ESG Score
• ISS SDG Impact Score
• MSCI Controversy Score

A Raiffeisen vállalati ESG mutató a Raiffeisen ESG mutató vállalatspecifikus iterációja, ami szintén egy 0-tól 100-ig terjedő skálán mér. Az értékelés ez esetben is kiterjed az érintett szektorokra is.

Ez a mutató környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) tényezőkhöz kapcsolódó adatpontok széles skáláját kombinálja. A fenntarthatósági lehetőségek és kockázatok mellett megvizsgálják, hogy az üzleti tevékenység milyen mértékben járul hozzá a fenntartható célok eléréséhez az egész értéklánc tekintetében, és ezt minőségi és mennyiségi értékelésekké alakítják. Ennek fontos része az adott termékek és/vagy szolgáltatások (gazdasági tevékenység) fenntartható hatása.

Az államkötvények fenntarthatósága a belső Raiffeisen ESG szuverén mutató alapján kerül értékelésre. Ez a mutató ötvözi az adatszolgáltatók különböző fenntarthatósági értékeléseit és egy belső értékelést: átfogó képet ad a környezetről (biodiverzitás, klímaváltozás, erőforrások, környezetvédelem), a társadalmi (alapszükségletek, igazságosság, humán tőke, elégedettség) és kormányzati (intézmények, politikai rendszer, pénzügyek és átláthatóság) tényezőkről.

A Raiffeisen ESG szuverén mutató a Raiffeisen ESG mutató szuverén-specifikus iterációja, szintén 0-tól 100-ig terjedő skálán mér.

A mögöttes alap által támogatott környezeti és/vagy társadalmi jellemzők elérését a belső limitrendszer részeként meghatározott limitek mentén az RCM folyamatosan nyomon követi.

A fenntarthatósági mutató (további információkért lásd a „Környezeti vagy társadalmi jellemzőkre vonatkozó módszertan” című pontot) alakulása a számviteli év végén felülvizsgálatra kerül és a mögöttes alap éves jelentésén (elérhető: https://www.rcm.at/at-de/global/fondsdokumente) túl ismertetésre kerül az Alap éves jelentésében is.
A mögöttes alapra vonatkozó negatív kritériumok teljesítését/megsértését az RCM naponta ellenőrzi belső limitrendszere segítségével.

A mögöttes alapnak és az Alapnak sincs fenntartható befektetési célja az EU taxonómia értelmében. A környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések arányát így könyvvizsgáló vagy más harmadik felek nem ellenőrizik.
 

VII.    Környezeti és társadalmi jellemzők jellemzőkre vonatkozó módszertan

Az RCM folyamatosan elemzi a vállalatokat és az államokat belső és külső elemzési források segítségével. Ennek a fenntarthatósági elemzésnek az eredményeit egy az ESG-kockázatértékelést magába foglaló átfogó ESG-értékeléssel kombinálja az úgynevezett Raiffeisen ESG-mutató előállítása érdekében. A Raiffeisen ESG mutató egy 0-tól 100-ig terjedő skálán méri a befektetéseket. Az értékelés kiterjed az érintett szektorokra is.

A Raiffeisen ESG mutató, mint fenntarthatósági mutató alakulását a mögöttes alap éves jelentése mutatja be (elérhető a https://www.rcm.at/at-de/global/fondsdokumente/ címen).

A belső limitrendszer részeként az úgynevezett MSCI ESG Score folyamatos nyomon követésére kerül sor a mögöttes alap befektetéseire vonatkozóan, az eredményeket előre meghatározott határértékekhez viszonyítják a környezeti és/vagy társadalmi jellemzők előmozdítása értékelésének céljából. Az MSCI ESG Research Inc. ezen pontozási modelljében az ESG-kockázatot és a kapcsolódó kockázatkezelést a szóban forgó vállalatoknál elsősorban a fenntarthatósági teljesítménymutatók (KPI) alapján értékelik. Az értékelés eredménye az úgynevezett MSCI ESG Score, amelyet egy 0-tól 10-ig terjedő skálán mérnek. Az értékelés figyelembe veszi az érintett szektor jellemzőit is.

Az Alapkezelő az Alap szintjén a Raiffeisen Sustainable Mix alap alapkezelője (Raiffeisen Kapitalanlage-Gesellschaft m.b.H.) által közzétett adatok és beszámolók alapján a mögöttes alap folyamatos nyomon követésével, a megvalósult befektetési stratégia rendszeres értékelésével, illetve az Alap egyéb eszközeinek figyelembevételével és az ESG pontszámok az Alap egészére történő megállapításával támogatja a környezeti és társadalmi jellemzők megvalósulását.

VIII.    Adatforrások és adatfeldolgozás

Az RCM a fenntartható befektetési folyamaton belül az ESG-értékelésekhez belső és külső elemzési forrásokat is felhasznál. A belső elemzéseken felül az alapkezelő két külső elemző partner elemzéseinek eredményét is figyelembe veszi. Az Alapkezelő elsősorban az RCM által közzétett információkat használja fel.

Az RCM fenntarthatósági csapata az elemzési folyamat során arra összpontosít, hogy mely vállalatok biztosítanak magas színvonalú, minőségi növekedést. Elemzik a vállalatok potenciális hozzáadott értékét a környezeti és társadalmi kritériumok szempontjából, és ezeket a témákat a szerepvállalási folyamat során egyeztetik velük.

A két külső elemzési partner különböző ESG elemzési megközelítésekkel és inputokkal járul hozzá a döntésekhez.

Az első megközelítés, amelyet az Institutional Shareholder Services követ, az érintett vállalatok átfogó fenntarthatósági és” érintett felek” elemzésén alapul, a Frankfurt-Hohenheim iránymutatásokon alapuló módszer alkalmazásával.

A második megközelítés, amelyet az MSCI ESG Research Inc. szolgáltató alkalmaz, elsősorban a fenntarthatósági mutatók / kulcsfontosságú teljesítménymutatók (KPI) alapján elemzi az adott vállalat ESG kockázatait és a kapcsolódó kockázatkezelés minőségét.

Az értékelést az egyes szektorokhoz igazítják, hogy a vállalatok összehasonlíthatók legyenek, és hogy tartalmazza azokat az elemeket, amelyek minden vállalat szempontjából relevánsak. Amikor az RCM olyan befektetési alapokat választ, amelyeket nem maga kezel, az MSCI ESG Research Inc. és a Morningstar Deutschland GmbH szolgáltatók adatait használja. 

Az RCM az Institutional Shareholder Services adatait használja fel a negatív kritériumok, az EU-taxonómiához való igazodás, a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások, valamint a viták értékelésére. Az RCM az MSCI ESG Research Inc. adatait használja a belső limitrendszeréhez és a vitatott üzleti területek felismeréséhez.
A kutatópartnerektől beszerzett adatok minőségellenőrzött folyamattal kerülnek be az RCM rendszereibe havonta. Az adatok bizonyos esetekben közvetlenül az Institutional Shareholder Services web-alapú megoldásán keresztül is beszerezhetők.

Az adatok minőségét az importált adatok rendszeres nyomon követése és hitelességének ellenőrzése biztosítja.

Az adatszolgáltatók kiválasztása elsősorban a lefedettség (a befektetési univerzum és a rendelkezésre álló adatpontok vonatkozásában), a módszertan és az adatok használhatósága alapján történik. Egyes esetekben a vállalatok (mint adatforrások) korlátozottak abban, hogy milyen információkat közölhetnek, és az adatszolgáltatóknak ezért becsléseket kell készíteni. Az adatszolgáltatók ma még gyakran becsülik az adatpontokat, miközben folyamatosan fejlesztik a lefedettséget és a módszertant. Maga az RCM nem készít becsléseket a fenntarthatósági mutatókra vonatkozóan. A becslések iránti igény folyamatosan csökken, ahogy a vállalatok fenntarthatósággal kapcsolatos jelentési kötelezettségei bővülnek. Az ISS ESG által szolgáltatott PAI-hoz kapcsolódó adatok tekintetében jelenleg körülbelül 50% a modellezet adatok aránya.

IX.    Módszertani és adatkorlátok

Az alkalmazott módszertanokat és a releváns adatforrásokat korlátozza a releváns adatok korlátozott elérhetősége. E korlátok mérséklésére az RCM által alkalmazott kutatási szolgáltatók számos alternatív adatot használnak fel, beleértve a médiaforrásokat, elismert nemzetközi és helyi civil szervezeteket, kormányzati hatóságokat és kormányközi szervezeteket.

Az adatok további korlátozott rendelkezésre állása az adatokhoz és az értékelési eredményekhez kapcsolódó időkésésből adódik. Az érintett társaságok általában az előző üzleti évre vonatkozó éves beszámolót adják ki, ami azt jelenti, hogy az abban szereplő információk jelentős késéssel kerülnek átadásra. További késedelem adódhat az információ adott társaság általi közzétételének időpontja és az adatok adatszolgáltató általi gyűjtése és feldolgozása közötti különbségből. Ezen túlmenően az adatszolgáltatók olyan alternatív adatokat is felhasználnak, mint például a médiajelentések, amelyek jellemzően aktuálisabbak, és eseti alapon integrálódnak.

Az előre tekintő értékelések természetesen bizonyos fokú bizonytalansággal járnak, részben azért, mert előfordulhat, hogy a bejelentett kötelezettség vállalások vagy stratégiák nem teljesülnek vagy nem a várt módon hajthatók végre. Az alkalmazott adatszolgáltatók robusztus módszereket alkalmaznak a szóban forgó társaságok jövőbeni teljesítménye szempontjából releváns vállalt kötelezettségek hitelességének értékelésére.

Ha egy társaságot egyik adatszolgáltató sem fedi le, az RCM saját elemzést készít a nyilvánosan elérhető információk és a házon belül végzett kutatások alapján. Ezeket a minősítéseket addig használják, amíg a kibocsátót az egyik adatszolgáltató nem értékeli.

Az állampapír kibocsátók értékeléséhez az RCM az adatszolgáltatók értékelésén túl a nyilvánosan elérhető információk és az adatszolgáltatók adatai alapján saját értékelést készít, és ezt beépíti átfogó értékelésébe.

Általánosságban elmondható, hogy az adatszolgáltatók nagyon magas lefedettséget kínálnak a befektetési univerzumra viszonyítva. Az RCM egyes menedzsment folyamatai esetében minimális lefedettségi szintek kerültek meghatározásra, amelyeket általában jócskán meghalad a tényleges lefedettség.

A megalapozott módszereknek és a befektetési univerzum magas fokú lefedettségének köszönhetően a mögöttes alap által kitűzött környezeti vagy társadalmi jellemzők teljesítését a módszerek és adatforrások korlátai nem veszélyeztetik.

X.    Átvilágítás

A befektetési alapok működését szabályozó osztrák jogszabályok értelmében az RCM-nek, a hazai jogszabályok alapján pedig az Alapkezelőnek különös figyelmet kell fordítania a befektetések kiválasztása, valamint azok folyamatos nyomon követése során a befektetők érdekeinek és a piac integritásának védelme érdekében.  A mögöttes alap és az Alap befektetései is folyamatosan ellenőrzésre kerülnek az alapján, hogy azok mennyire igazodnak a mögöttes alap/Alap kezelési szabályzatában meghatározottakhoz. Ezen túlmenően a kezelési szabályzat betartását a befektetések során a letétkezelő bank, az éves audit során pedig a könyvvizsgáló folyamatosan külsőleg ellenőrzi mind a mögöttes alap, mind az Alap szintjén.

A környezeti és/vagy társadalmi jellemzők, valamint a fenntarthatósági kockázatok figyelembevételének igazolása érdekében az RCM folyamatosan nyomon követi a mögöttes alap MSCI ESG Score értékeit, és meghatározott belső limitek alapján ellenőrzi a limit rendszer keretein belül. Az MSCI ESG Research Inc. pontozási modelljében az ESG kockázatokat és az érintett vállalat kockázatkezelési gyakorlatát különösen a kulcsfontosságú fenntarthatósági teljesítménymutatók (KPI-k) alapján értékelik.. Az értékelés eredménye az MSCI ESG Score, amelyet egy 0-tól 10-ig terjedő skálán mérnek. Az értékelés figyelembe veszi az érintett szektor jellemzőit is.
A mögöttes alapra vonatkozó negatív kritériumok teljesítését/megsértését az RCM naponta ellenőrzi belső limitrendszere segítségével.

Az RCM által az ESG kutatás keretében beszerzett adatok minőségét az importált adatok rendszeres nyomon követése és hitelességének ellenőrzése biztosítja.

XI.    Szerepvállalási politikák

Ausztria egyik vezető vagyonkezelőjeként az RCM tudatában van ügyfelei iránti bizalmi felelősségének. Ennek részeként aktívan együttműködik a cégekkel annak érdekében, hogy ügyfelei érdekeit a lehető legjobban védje. A szerepvállalás különböző célokat szolgálhat. Egyrészt egy vállalat pénzügyi helyzetének és fejlődésének alaposabb felmérésére szolgál. Ez úgymond betekintést nyújt a színfalak mögé. Másrészt a proaktív megközelítéssel együtt az ESG-témakör iránti elkötelezettség segíti a vállalatokat a vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) és a fenntarthatóság javítása tekintetében. Egy vállalat és végső soron a tulajdonosai számára ez a javulás „fenntartható” előnyökhöz kell, hogy vezessen, ami hosszú távon a jobb működési eredményekben is megnyilvánul. 

A vállalati párbeszéd tekintetében a Raiffeisen KAG különbséget tesz a proaktív elkötelezettség és a reagáló elkötelezettség között. A vállalatokkal folytatott proaktív, konstruktív párbeszéd a lehetséges pénzügyi és nem pénzügyi lehetőségek és kockázatok azonosítását szolgálja, és az aktuális események – például a fenntarthatósággal kapcsolatos viták – célzott kezelése a reagáló párbeszéd révén lehetővé teszi a vállalat pontos értékelését a környezetével és a lehetséges kockázatokkal összefüggésben. A részvényesi szavazati jogok gyakorlása közvetlenül vagy közvetve meghatalmazott útján történik. Az RCM olyan belső elvek szerint működik, amelyek átlátható, fenntartható vállalatirányítási politikán alapulnak, és az éves közgyűléseken rendszeresen felmerülő jelentős témákat fedik le.

A szerepvállalási politika, beleértve a szavazati jogokról szóló politikát, valamint az éves szerepvállalási jelentés a www.rcm.at vagy a www.rcm-international.com weboldalon, a Rólunk / Vállalatirányítás (corporate governance) pont alatt található.

XII.    Kijelölt referenciamutató

Olyan referencia index (benchmark), amely mérné környezeti és társadalmi jellemzők elérését nem került kijelölésre sem a mögöttes alap, sem az Alap szintjén.