Adózás

Belföldi illetőségű természetes személyek adózása - a Befektetési Jegyből származó jövedelem után fizetendő adó

Azon természetes személyek, akik Magyarországon a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény ("Szja törvény") alanyaként annak 3.§ 2. pontjában meghatározottak szerint belföldi illetőségű magánszemélynek minősülnek, a befektetési jegyek hozama, valamint a befektetési jegyek beváltásából, visszaváltásából, átruházásából származó jövedelmük után Magyarországon adót kötelesek fizetni. Amennyiben felvetődik, hogy a magánszemélyre más országok adóügyi szabályai vonatkozhatnak, akkor az adott országgal kötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény (ha van ilyen) határozza meg, hogy a magánszemély magyar adóilletőségűnek minősül-e.

A befektetési jegy esetében - az Szja törvényben meghatározott tőzsdén keresztül történő átruházást kivéve - a hozam, valamint az értékesítése során elért árfolyamnyereség (azaz a bekerülési ár és az eladási ár járulékos költségekkel korrigált különbözete) az Szja. törvény 65.§-a szerinti kamatjövedelemnek minősül és Magyarországon 15%-os adó terheli, azzal, hogy amennyiben az értékesítésre (beváltásra, visszaváltásra, átruházásra), hozam kifizetésére a törvény szerinti kifizetőn keresztül kerül sor, e kifizető az adót ügyletenként állapítja meg, vonja le és fizeti meg és a magánszemélynek az adóbevallásában nem kell feltüntetnie. A 2016. január 1-jét megelőzően megszerzett befektetési jegyek esetében a 2016. január 1-jétől megszolgált jövedelmekre alkalmazható a 15 %-os adómérték. A megelőző időszakokban megszolgált jövedelmekre a korábban hatályos adómértékeket kell alkalmazni (Szja tv. 84/G§ (5a)).

A magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában vagy önellenőrzéssel érvényesítheti az értékpapír megszerzésére fordított értéknek és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségnek azt a részét, amelyet a kifizető a jövedelem megállapításánál nem vett figyelembe.

Nem kell kamatjövedelmet megállapítani a kollektív befektetési forma átalakulása vagy beolvadása következtében a jogelőd kollektív befektetési értékpapírjának a jogutód kollektív befektetési értékpapírjára történő átváltása esetében, azzal, hogy ilyen esetben a jogutód értékpapírjának megszerzésére fordított értékeként a jogelőd értékpapírjának megszerzésére fordított értékét kell figyelembe venni. Nem kell továbbá kamatjövedelmet megállapítani a kollektív befektetési forma részalapja által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírnak ugyanezen kollektív befektetési forma másik részalapja által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírra történő átváltása esetében, azzal, hogy ilyen esetben a megszerzett részalap értékpapírjának megszerzésére fordított értékként a visszaváltott részalap értékpapírjának megszerzésére fordított értéket kell figyelembe venni.

A hosszú távú megtakarítások ösztönzésének céljából került kidolgozásra a 2010. január 2-től életbe lépett törvénymódosítás, mely tartós befektetés esetén kedvezményes adókulcs alkalmazását teszi lehetővé. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szabályai szerint a befektetési szolgáltatóval kötött tartós befektetési szerződés (TBSZ) keretében történő befektetés esetén, a befektető kedvezményes adózási feltételekben részesülhet az SZJA törvényben foglalt feltételekkel: a TBSZ megkötése esetén az ügyfelek az első adóév végéig gyűjthetik a befektetésre szánt tőkét, majd az ún. gyűjtőév lejártát követően 3 éves befektetés esetén a hozamot 10%, illetve további 2 éves befektetés esetén 0% jövedelemadó terheli.

Ezen kívül lehetőség nyílik a törvényi feltételeknek való megfelelés esetén a befektetési jegyek nyugdíj-előtakarékossági számlára történő helyezésére is.

Belföldi jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok adózása

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló többször módosított 1996. évi LXXXI. Törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetén a befektetési jegyek átruházásából, beváltásából, visszaváltásából származó árfolyamnyereség és árfolyamveszteség, illetve a befektetési jegyek hozama a társasági adó alapjának része.

Külföldi illetőségű természetes személyek, illetve jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok adózása

A külföldi illetőségű természetes személyek tulajdonában lévő befektetési jegyekből származó jövedelmet terhelő személyi jövedelemadó megállapításánál figyelembe kell venni a külföldi befektetési jegy tulajdonos adózás szempontjából megállapított illetőségét.

• Az Európai Unió valamely tagállamában illetőséggel rendelkező személyek esetén az EU Megtakarítási Irányelvének megfelelően a befektetési jegyek hozamából nem történik adólevonás, a befektető az illetősége szerinti országban teljesíti az adókötelezettségét ezen jövedelme után.
• Az olyan befektető esetén, akinek az adózási illetősége EU-n kívüli országban van, figyelembe kell venni a Magyarország és az illetőség országa között esetleg fennálló kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt (feltéve, hogy a befektető az illetőségét megfelelően igazolta). Ha az egyezmény nem engedi meg a jövedelem adóztatását Magyarországon, akkor abból nem kell személyi jövedelemadót levonni. Ha azonban az egyezmény megengedi a jövedelem adóztatását Magyarországon, akkor a kifizetőnek le kell vonnia a személyi jövedelemadót (az egyezmény szerinti adókulccsal).
• Az egyezmény hiányában (vagy ha a befektető nem igazolja az illetőségét) a külföldi illetőségű természetes személyekre ugyanúgy a belföldiekre vonatkozó adójogszabályok vonatkoznak.

A külföldi illetőségű jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, szervezetek tulajdonában lévő befektetési jegyek átruházásából, beváltásából, visszaváltásából, származó árfolyamnyereség a tájékoztató megjelenésének időpontjában nem esik Magyarországon adókötelezettség alá.

A jelen tájékoztatás nem minősül adótanácsadásnak. Javasoljuk, hogy az adózással kapcsolatos általános kérdéseket illetően szükség szerint egyeztessenek adótanácsadójukkal. A tartós befektetési számla, nyugdíj-előtakarékossági számla tekintetében konzultáljanak számlavezető szolgáltatójukkal is döntésük meghozatala előtt. A Tájékoztató nem tér ki a befektetők döntéseit érintő valamennyi adóelőírásra: a jogszabályok tartalmának pontos megismerése a befektető érdeke és feladata.

2017.03.06.